default

Az árya mítosz - 1. rész

Bárki, aki ma a Védákat tanítja vagy az ókorban tanította, emlékeztet arra, hogy a gazdag tartalmú Védák valójában az aryanoknak szólnak. Itt tisztáznunk kell valamit. Ki az az aryan? Ebben a kérdésben teljes a zavar Nyugaton. Tegyük most félre, hogyan és mire sajátították ki ezt a szót az emberiség újkori történelmében, és tegyük máris világossá, hogy a szanszkrit arya szóból származó aryan (árja) kifejezés nem valamelyik biológiai fajra vagy rasszra vonatkozik. Ennek tisztázásával minden felesleges szorongástól megszabadíthatjuk magunkat, ami a második világháború óta nyomasztó teherként nehezedik ránk.

Ráadásul az arya nem is egy bizonyos nyelv beszélőire vonatkozik. A szanszkrit arya szó azokra utal, "akik fejlődnek": azokra az emelkedett lelkekre, akik mély lelki tudással, képességekkel és tapasztalattal rendelkeznek. Monier-Williams ma is alapműnek tekintett szanszkrit szótárában a következőképpen határozza meg az arya igei gyök jelentését:

„felfelé halad, emelkedik, tart, felmegy, elér, felemel."

A védikus tanítók ezeket a jelentéseket hangsúlyozzák.

Ebben az etikai - és nem etnikai - értelemben aryan az, aki lelkierővel, lelki megvalósítással rendelkezik, amelyre valamelyik előző vagy ebben a mostani életében tett szert. Teljes képet azonban csak akkor kaphatunk a szó ezen jelentéséről, ha megvizsgáljuk, hol helyezkedik el egy aryan személy a védikus univerzumban. Tudnunk kell, hogy a védikus felfogás szerint az emberi létforma nagyon értékes egy olyan kozmoszban, amelyet fajok sokasága népesít be. Ezenkívül azzal is tisztában kell lennünk, hogy az ember akkor él jól az emberi létforma által nyújtott lehetőségekkel, ha egy meghatározott módon tudásra tesz szert. Ennek a két, egymással összefonódó védikus alapelvnek a megértésével már világossá válik előttünk, ki az - a Védák szerint -, aki valóban képes helyesen értelmezni a védikus információkat.