default

A megkötözött élőlények

Az ötezer évvel ezelőtt lejegyzett, ám ennél sokkal ősibb Védák, India szanszkrit nyelvű írásai. Ezek a keleti alapkönyvek rendkívül mélyrehatóan és részletesen leírják, hogy a világunk hogyan épül fel, milyen összetevők alkotják, és hogyan működik. Ha valaki a világmindenséget, és benne a saját létezését is szeretné megérteni, annak mélységeiben, akkor ezen írások rengeteg érdekes, és valószínűleg új információval tudnak szolgálni a számára.

Találunk a Védákban olyan fogalmakat is, amelyek akár teljesen ismeretlenek is lehetnek a nyugati világban felnőtt emberek szótáraiban, de alap meghatározások a védikus világképben. Segítségükkel másabb perspektívából is láthatjuk az emberi elme működését, és az azt befolyásoló tényezőkét is.

Ilyennek területnek számít például a kötőerők tudománya is. A Védák a világirodalom legősibb szentírásai, és a védikus civilizáció tagjai számára pedig alapinformációknak számítottak a kötőerőkről szóló tanítások, amit az életükben praktikusan használtak, ezért azt gondoljuk, hogy érdemes nekünk is egy kis figyelmet szentelni a témának, és nem csak úgy elsuhanni felette. Mivel egy írás kevés lenne ahhoz, hogy ezt mélységeiben tanulmányozzuk, legalábbis emészthető terjedelmen belül, ezért ez egy ismertető áttekintése a témának.

Tri gunas- a három kötőerő

A modern tudomány szerint az Univerzum alapvetően fizikai részecskékből épül fel, melyek elektronok, protonok, neutronok, mezonok, gluonok és kvarkok.

Ugyanakkor az univerzumot még szubtilisebb, apróbb részek alkotják. Ezek a részecskék a három finomrezgésű alapösszetevőként ismertek (trigunas), név szerint: sattva (szattva), rajas (radzsasz) és tamas (tamasz). A triguna szóban a ’tri’ a hármat jelenti, a ’gunas’ pedig a finomrezgésű összetevőt, vagy kötelet. Ezek a gunák (azaz kötelek) olyan finom szintű energiák, amelyek mindent áthatnak, és mindennek a létezését és működését befolyásolják, és a teremtés alapköveihez tartoznak. Hatásukra az élőlény egyre inkább a külső világhoz kezd kötődni, s eredeti tudatát feledve, elsősorban a test érdekeit szolgáló, erős "testtudatot" fejleszt ki. Ezeknek nincsenek a magyar szótárban megfelelői, de a jobb megértés érdekében valamivel mégis illetni kellett őket, így a sattvát a jóság (vagy a tudatosság) kötőerejének nevezik, a rajast szenvedélynek, míg a tamast tudatlanságnak fordítják. Bár a modern tudomány számára ismeretlenek, mégis minden élő és élettelen, megfogható és megfoghatatlan dolgot ezek alkotnak és hatnak át. Az, hogy egy ember, vagy tárgy milyen vibrációt bocsát ki, minden esetben a domináns finomrezgésű alapösszetevőtől függ. Sőt, ez befolyásolja minden ember és dolog alaptulajdonságát és viselkedését. Ezen összetevők aránya az emberben csak tudatos gyakorlattal változtatható.

Itt fordítjuk izgalmasra a témát! Ha saját magadat és a szokásaidat vizsgálod, akkor egy képet kaphatsz arról, hogyan és milyen arányban vannak rád hatással a kötőerők fajtái! Gyerünk egy kis önismeretre!

Általános ismertetőjegyek és hatások

A finomrezgésű sattva ( szattva) alapösszetevő a legfinomabb, vagy megfoghatatlanabb a három finomrezgésű alapkomponens közül.

A Bhagavad-gítá így jellemzi:

„A jóság kötőerejének megnyilvánulásait akkor tapasztalhatjuk, amikor a test minden kapuját tudás ragyogja be."

A jóság ismérvei: tudást ad, távol tart a helytelen tettektől, kitartás és eltökéltség jellemzi. Boldogságérzet, teljes uralom az érzelmek , gondolatok és cselekedetek felett, békesség, stabil intellektus, önzetlenség, felülemelkedés a boldogság-boldogtalanság hullámzásán, az örök és a mulandó dolgok közötti különbségtétel, tiszta érzékelés, erős erkölcsi elvek, tolerancia, erőszaknéküliség, külső és belső tisztaságra való igény, képesség a fájdalom és a kellemetlen körülmények elviselésére, a szavak és a tettek közötti összhang. Egyszerűség és elégedettség jellemzi.

A következő a sorban a rajas (radzsasz), azaz a szenvedély minősége. Ez a kötőerő bontja meg a rendet, amit a jóság kötőereje képvisel. A mozgás és aktivitás jellemzi. A Bhagavad-gítá így írja le: Óh, Bháraták vezére, ha a szenvedély minősége van növekvőben, akkor erős ragaszkodás, gyümölcsöző cselekedetek, fáradhatatlan törekvés, valamint fékezhetetlen vágy és sóvárgás alakul ki.

Részletesebb ismérvei: Büszkeség, egoizmus, mohóság, céljai és vágyai beteljesítéséért bármire képes, főnökösködő, aggodalmaskodó, erős vágyak és ragaszkodás, intenzív törekvés, erős érzékiség, szexuálisan túlfűtött természet, sok anyagi vágy, álmodozó, akaratos, túlzottan aktív képzelet, zavaros álmok, számító tervezés

A tamas pedig a tudatosság legerősebb hiányát jelenti. A Bhagavad gítá ezt írja: Óh, Kuru fia! A tudatlanság kötőerejének erősödésével sötétség, tétlenség, őrület és illúzió nyilvánul meg.

A tama guna jellemzői: tunyaság, sok alvás, zavaros gondolkodás, tétlenség és illúzió jellemzi. Továbbábbá: lustaság, depresszió, az önkontrol hiánya, befolyásolhatóság, céltalanság, ébren álmodás, a fájdalom elviselésére való képtelenség, veszélyes érzések túlsúlya, ragaszkodás a rossz szokásokhoz, kábító-, mámorítószer-függés, tékozló természet.

Szóval a sattva energia a harmóniát képviseli, a rajas az ezt megbontó tevékeny, aktív és nyugtalan tudatot, míg a tamas a tompa és tétlen létállapotot. Ezeknek a kötőerőknek az összefüggéseit a személyiségünkkel talán te is észreveszed. Ha elképzelsz egy nyugodt és éles elméjű tanítót vagy gurut a sattvában, egy számító pénzembert rajasban, egy televízió, számítógép, vagy épp kábítószerfüggő, tétlen embert a tamasban, akkor már te magad is láthatod ezeknek az energiáknak a működését.

Szabadítsd fel az elmét!

„Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Óh, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta."

(Bhagavad gítá 14. 5)

A tompa és kába elmét a tamas (tudatlanság) jellemzi, amelyet a tétlenség, a bűnös gondolatok, a tudatosság hiánya, a letargia és a sok alvás jellemez. Ebben az állapotban az elme annyira lusta, hogy elveszíti a helyes gondolkodás képességét, negatívvá és tompává válik. Ha ez a tamas keveredik a rajas (szenvedély) energiával, akkor az elme a zavart állapotba lép. A rajas miatt az elme erősen aktívvá válik, de a tamas energia befedő hatása miatt nem tudja, hogy mi az, amit el kell fogadni, és mi az, amit el kell utasítani. Így állandóan a külső ingerek zavarában él, s a helytelen tettei visszahatásaitól szenved az ember. Ha egy kicsit feljebb emelkedünk, és a tamas csökken, akkor az elme már lehet, hogy nem túl zavart, viszont a tudat természete még mindig nyugtalan. Ez az állapot sem kedvez az önvaló szabadságának az útján, mert az elme az egyik tárgyról a másikra, egyik helyről a másikra vándorol, és ez a folyamatos csapongás nem engedi az elmét egy pontra fókuszálni.

A szattvikus tudat állapotában egyáltalán nincs zavar, mert az elme jól kontrollált, és benne a legtisztább energia nyilvánul meg . Ekkor az elme zavartalan tükrében, a torzításmentes tapasztalás révén láthatóvá válik az eredeti tudat, s az ember képes lesz arra, hogy felfedezze saját igazi természetét, és kifejezésre juttassa természetétől fogva kiváló képességeit.

Egy kis izgalmas önismeret, hogy ha elemzed magadat, a cselekedeteidet és a környezetedet e három kötőerő logikájának megértésével.

Mi az, amire ezek hatással vannak?

Attól függően, hogy melyik finomrezgésű alapösszetevő van túlsúlyban bennünk, befolyásolja:

• A reinkarnációt, azaz a következő születést

• Tudatunkat

• Vágyainkat, döntéseinket, választásainkat

• Életmódunkat.

Mivel ez egy hosszabb és mélyebb téma, ezért érdemes ezt tovább is elemezni majd. Akkor válik a legérdekesebbé, ha megtanuljuk ezeket érzékelni a tetteinkben és a környezetünkben is. Ha az anyagi világból a maximumot akarjuk kihozni, akkor érdemes mindig a legtudatosabban felépíteni az életünket, és a legmagasabb létminőséget becélozni. Ha pedig az anyagi tapasztalatokon túl, a felszabadulás felé akarunk haladni, és magunk mögött hagyni a lélekvándorlás, azaz az ismétlődő születés és halál körforgását, akkor pedig meg kell tanulnunk, hogy nem csak emelni kell a tudatunkat, de egy szint után mind a három kötőerőn túl kell lépnünk, és olyan tetteket kell végeznünk, amikre nincsenek hatással az anyagi energia minőségei, és nem járnak semmilyen karmikus visszahatással.